Amikor már azt hiszem, minden rendben, minden menni fog, hogy megy ez, akkor jön egy olyan nap (mint a mai), amikor szétesik az egész, és vele együtt én is. A döcögős kezdet után jó pár olyan flottul működő hét következett, ahol mindenre találtam időt, minden ment, mint a karikacsapás, éreztem, hogy nyeregben vagyok, erre puff, elromlott a szerkezet. Újabban ismét a béka bizonyos fertálya alatt érzem magam, hogy semmire sincs idő, hogy semmi sem megy úgy, ahogy elképzeltem, vagy ahogy szeretném.
Kezdeném azzal, hogy Missy az utóbbi 2-3 hétben éktelen ordításba kezd (házon kívüli peluscserénél, vagy étteremben előszeretettel), random módom, látszólag kiváltó ok nélkül. Látszólag, mert ugye ok nélkül miért tenné, de csak nem sikerül rájönni, hol a gyújtópont. Teszi ezt, ha nem is naponta (mert van olyan napunk, hogy egy nyekk sem hagyja el a száját), de két-három naponta, és akkor nagy ám a jajveszékelés. Mocorognak a fogacskák? Fáj a pocija? A probiotikum ugyan helyrehozta, nem zöldes a poo-poo, nyálka sincs benne, de talán a 'hordozóanyag', a maltodextrin okoz most galibát? Azután ott vannak az én dolgaim, a cici, a szivárgó pipi, a pyogenic granuloma, az hogy a lakás egy nagy szemétdomb, csak toldozva-foldozva van, nem is tudom mikor volt utoljára rendesen kitakarítva. Ugyhogy nem a nyeregben, de még csak a közelében sem, hanem a ló alatt, vágta közben a nyeregbe görcsösen kapaszkodva látom magam manapság.
Kezdeném azzal, hogy Missy az utóbbi 2-3 hétben éktelen ordításba kezd (házon kívüli peluscserénél, vagy étteremben előszeretettel), random módom, látszólag kiváltó ok nélkül. Látszólag, mert ugye ok nélkül miért tenné, de csak nem sikerül rájönni, hol a gyújtópont. Teszi ezt, ha nem is naponta (mert van olyan napunk, hogy egy nyekk sem hagyja el a száját), de két-három naponta, és akkor nagy ám a jajveszékelés. Mocorognak a fogacskák? Fáj a pocija? A probiotikum ugyan helyrehozta, nem zöldes a poo-poo, nyálka sincs benne, de talán a 'hordozóanyag', a maltodextrin okoz most galibát? Azután ott vannak az én dolgaim, a cici, a szivárgó pipi, a pyogenic granuloma, az hogy a lakás egy nagy szemétdomb, csak toldozva-foldozva van, nem is tudom mikor volt utoljára rendesen kitakarítva. Ugyhogy nem a nyeregben, de még csak a közelében sem, hanem a ló alatt, vágta közben a nyeregbe görcsösen kapaszkodva látom magam manapság.
Ma ordított szinte egész nap. Még reggel kezdte, amikor a breastfeeding-es Coffee Morning-ra készültünk. Pelust cseréltünk, szépen felöltöztünk, megtömtük a pocit, majd hopp, befigyelt a Foxi, a háta közepéig, így a gondosan összeválogatott outfit e-ee piros lámpát kapott. Sebaj, van másik! Nudira vetkőztünk, meleg víz meg vatta, új pelus, új szerelés. És innen jött a megállíthatatlan. Amint a buggy közelébe értünk egyre erősödött a hangerő. Távolodva még elviselhető volt, de két méterre a járgánytól már fülsüketítő. Mintha csak nem, nagyon nem akarta, hogy menjünk. Másfél óra után feladtam. Ha nem akarod, nem kell, a lényeg az, hogy én szerettem volna. Itt volt a közelben, a laktációs tanácsadóval is meg volt beszélve, hogy ott találkozunk. Ki akartam mozdulni, ismerkedni. Hátha valami értelmes anyába is botlottam volna.
A nap hátralevő része is vinnyogással lelt. Nem volt jó sehogy, se kézben, se fekve, de a játék sem kötötte le különösebben. Csak alváshoz hagyta abba a nyekergést. Délutánra már nagyon elfogyott a türelmem, alig vártam, hogy papa hazaérjen és átvegye a hadszintért. Egy kiadós sírással én is leeresztettem a gőzt. Persze, hogy megbánom, ha vagyok olyan süsü, hogy 'megharagszom' rá, hiszen nem tudja elmondani, hogy mi a probléma, hol fáj, mi nem jó. Meg persze, hogy jól meg is sajnálom. Drága jószág, édes kis virágszál!
A mai terméshozam (15+1):
• 03:20 - 68 ml B + 62 ml J
• 12:20 - 100 ml B + 103 ml J
• 23:40 - 115 ml B + 120 ml J
Totál: 568 ml
No comments:
Post a Comment